Vegyes látás


Tartalom: Látás visusszemünk ama képessége, melynél fogva a térben tájékozódunk. A szembe eső éter-rezgések az ott levő ideghártyát izgatják vegyes látás minőségük szerint különböző fényérzést támasztanak. A fényérzésekből ismerjük fel rossz a látás javításához világító tárgyakat és ezek helybeli viszonyait.

Lényegében az emberi szem a sötét kamarával l. A tárgyak éles képét a sötét kamarában a homályos üveglap, a szemben az ideghártya fogja fel. Képpé egyesíti a fénysugarakat a sötét kamarában az üveglencse, a szemben ennél sokkal összetettebb fénytörő rendszer. A szemben a fénysugarak a porchártyán, csarnokvizen, szemlencsén és üvegtesten keresztül haladva jutnak az ideghártyára.

Legnagyobb törést szenvednek, midőn a levegőből a porchártyára jutnak, azután a szemlencse két felületén. Az ideghártyán a sugarak a külső tárgyak fordított képét adják, csakugy mint a sötét kamarában homályos üveglapon. A valamely tárgy egyes pontjaitól jövő sugarak az ideghártyán egy-egy képpontban egyesülnek, amint erről fehér házinyuak festékmentes szemén vegyes látás lehet vegyes látás.

A szem legélesebben látó helye azonban nem F2-ben, hanem G2-ben van: ezt a helyet ideghártya-gödörnek nevezik. A látott tárgyat G21 a szem ez élesen látó helyével összekötő vonalat G1-G2 látó-vonalnak nevezik. A látótérben csak azt a tárgyat vegyes látás jól ki, melynek képe az ideghártya-gödörbe esik.

Az olyan szemet, melyen a látóvonallal párhuzamosan beeső sugarak az ideghártyagödörben egyesülnek, rendesen látó szemnek mondjuk. Azonban nem minden szem lát rendesen, mert vannak szemek, melyeknél a párhuzamos sugarak egyesülési pontja az ideghártyagödör elé vagy mögé esik l.

vegyes látás l-karnitin és látás

Fénytörés rendellenességei. Tisztán csak az olyan tárgyat látjuk, melynek az ideghártyán éle sképe van. Éles kép azonban csak bizonyos távolban levő tárgy után jöhet létre, ennél távolabb vagy ennél közelebb levő tárgyaknak csak homályos képe lehet az ideghártyán. Mikor tehát bizonyos távolban álló tárgyat élesen látunk, az ezen tul vagy innen eső tárgy halványan mutatkozhatik csak. Innen van, hogy midőn szemünkhez közel tüllt és e mögött vagy cm. Igy tehát nem vagyunk képesek különböző távolban levő tárgyakat egyszerre élesen látni, de egymásután igen.

Tetszésünktől függ, vajjon a közel vagy távol álló tárgyat lássuk élesen. A szem ezen vegyes látás a szem alkalmazkodó képességének mondjuk, mert, mint a mondott példában láttuk, a szem a tárgyak távolságához valóban alkalmazkodik. Midőn a szem közelebb álló tárgyat lát élesen, erősebben töri a fényt, mint midőn távol álló tárgyat nézünk.

Azt a képességünket, hogy a fényt a szükséghez mérten különböző fokban töri szemünk, a szemlencsének köszönhetjük. Midőn közel álló tárgyat nézünk, a látás a nap végére vastagabb lesz, elülső felülete erősebben előre domborodik.

A Pallas nagy lexikona

A lencse ez alakváltozását a szem belsejében levő izom végzi az által, hogy összehúzódásakor a lencse rögzítő szalagját ellazítja, minek következtében rugalmasságánál fogva előre domborodik a lencse. Éppen azért a ik életév körül messzelátóvá válik az ember, mivel azon időben a lencse rugalmassága csökken.

Felette nagy tökéletessége dacára, a szemnek számos optikai hibája is van. Egy ilyen a szines eltérés, amint erről meg lehet győződni, midőn ablakrámára tekintünk, mely vegyes látás a világos ég látszik.

Ha ilyenkor a szem elé papirlapot tartunk, ugy hogy e között és az ablakráma között keskeny világos rés szabadon maradt, akkor az ablakráma alsó széle kék, felső széle sárga-vörös szinben tünik elé. Hogy a szem szines eltérése a látott tárgyak szines körvonalai által nem zavar a látásnál, ez onnan van, mert a tárgyaktól kiindult sugarak az ideghártya egyes pontjaira igen vegyes fényt bocsátanak, midőn, mint a fenti esetben, a látótér egy nagy része elfedve nincsen.

A szem további hibája az asztigmatizmus l. Ez, s mert a tárgy távolságához szintén nem tudunk elég élesen alkalmazkodni, okozza az u. A szétsugárzás miatt tudniillik világos tárgyak nagyobbaknak tetszenek, mint a minők valósággal.

Mutassa a szemét, megmondjuk milyen betegsége van! - EgészségKalauz

Az utcán este égő lámpa messziről ugy tetszik, minth alángja az egész lámpát töltené be. Gyakran előfordulnak, mint a látást zavaró hibák, könnycseppek, hegek a porchártyán, a szemlencsén fényelszóródások.

A szem kevés: a látás a tudaton múlik. Bhaktipád dász

Látunk néha gyöngysoralakokat v. E tünemények okozói az üvegtestben úszó részek. Ugyanezen entoptikai tüneményekhez tartozik még az ideghártya vérereinek árnyékképe.

Az ideghártya fényérző elemei, a pálcika-csapok, azon hártya legkülsőbb rétegét képezik, vérereinek hálózata pedig e réteg előtt van, e miatt tehát a hálózat árnyéka a pálcika-csapokra esik. Midőn a fény a rendes látásnál ugy esik a szembe, hogy sugarai az ideghártyán alátott tárgy éles képét adják, a vérerek árnyéka nem terjed a pálcika-csapokig és ezért nem is látható. Ha azonban a szemet közelről világítjuk meg, például ugy, hogy sötét szobában gyertyalángot mozgatunk előtte, akkor előtünik az ideghártya faszerüen vegyes látás vérereinek árnyéka a látótérben.

Egy kis része a fénynek visszaverődik a szemből azon irány felé, melyből ebbe bejött, s e miatt nem látunk mások szemébe.

UV-sugarak

Némely állatok, kutyák, macskafélék szeme félhomályban világítani látszik. Ez onnan van, mert ez vegyes látás ideghártyája mögött a fényt élénken visszavető réteg van; innen a fényforrás irányába visszavetett fény részben a néző szemébe is jut.

Ember szemébe csak tükrözés segedelmével lehet látni. Valamely fényforrás fényét üveglap vagy tükör segedelmével vetjük a megvizsgálandó szembe.

Hogyan működik a színlátás?

A szemből visszaverődő fény az üveglapon át részben a vizsgáló szemébe jön. Tükörnél a tükröt egy kis helyen átlátszóvá tesszük és ezen keresztül nézzük a megvizsgálandó szemet. Helmholtznak ezen felfedezése vezetett a szemtükör l. Az ideghártya specifikus ingere maradványos látásfejlődés fény, de vegyes látás az ideghártyát erőművileg és villamos úton is izgatni, mivel ez ingerek által támasztott izgalmakat a látóideg az agy fényérző részéhez vezeti el s ott jutnak azok öntudatunkra is.

A fényérzés tehát az agy látószervének a működése. E miatt ezt a működést az agyban magában származó folyamatok is megindíthatják, innen az álomképek. Azonban rendes viszonyok közt, ébrenlétkor, a fényérzés oka a fénysugarak ingerhatása az ideghártya pálcika-csaprétegére; az ideghártya többi részei, ugymint a látóideg maga, nem fogékonyak a fény iránt.

vegyes látás mi a legnagyobb negatív jövőkép

A látóidegnek a szembe való letérése helyén az ideghártya fényt nem érez, miért is ezen helyét vakfoltnak nevezik. Ha, a 3. A fehér kör képe ilyenkor a látóideg betérés-helyére, a vakfoltra esik.

vegyes látás a szem torna javította a látást

Ez a vakfolt olyan nagy, vegyes látás rajta 11 holdnak a vegyes látás eltünnék. Hogy a vakfolt ennek dacára a látótérben hézagot nem képez, ez onnan van, mert e hellyel soha sem látunk és öntudatunk a látott tárgyakat a valószinüség szerint kiegészíti magának.

vegyes látás szemészeti terápiás berendezések

Mig a vakfolt arra utal, hogy az idegrostok fény által nem ingerelhetők, addig az ideghártya erei árnyékának észrevevése egyenesen azt bizonyítja, hogy a pálcika-csapok a fényérző elemek.

A fény emez elemeket vegyi úton izgatja. Sötétben az ideghártya vörös szinü s a fény behatása alatt elhalaványodik. A vörös szin az u.

Ezt a feladatot a retina fényérzékelő receptorai (csapjai) látják el – így működik a színlátás.

A timsóoldatba tett ideghártya retinabibora a fény behatása alatt nem halaványodik el. Ha tehát sötétben tartott szembe fényt bocsátunk és vegyes látás szemet timsóoldatban megnyitjuk, akkor az ideg hártyáján ama fényforrás képét állandósítjuk; ezt a képet optogrammnak nevezik.

Ez normális látás öt év múlva arra, hogy a látóideg vegyes látás vége a pálcikák és a csapok, izgalomba jussanak, sőt számos tapasztalat a mellett is szól, hogy a retina biboron kivül még más, fény által vegyileg felbontható anyag van az ideghártyában. Fehér a napfény vegyes szinérzése.

Minden fény hiányát feketének mondjuk. Az egyszerü szinekre felbontott vegyes fény szinképében a szivárvány szineire ismerünk.